Kunetz Zsombor: A kormány gyáva volt

Nem használta ki a kegyelmi állapotot, hogy felkészüljön a rosszabb időkre, és a kevésbé népszerűtlen, de rossz megoldást választotta, amikor lezárta a határokat – mondta a kormányról a Pesti Hírlapnak adott interjújában Kunetz Zsombor szabadúszó orvos, tanácsadó, egészségügyi szakértő, rendszerfejlesztő.

A szakértő szerint bár lett volna idő felkészülni a koronavírus második hullámára – még a tavaszi hullám alatt is – de ez mégis elmaradt.

- Lett volna idő tehát A-B-C stratégiákat gyártani, illetve megfelelő mennyiségű szűrőkapacitás kialakítására, de nem tette ezt meg a kormány. Mert azt látjuk, hogy nem nagyon szűrünk még most sem, még ha jobban is szűrünk, mint eddig. A napi legtöbb új szűrés 11 850 körül volt most, tavasszal a napi csúcs 8900 körül volt – mondta Kunetz. Hozzátette, hogy míg Magyarországon az 1 millió főre vetített szűrés száma 58 ezer, Szlovákiában 71 ezer, Szlovéniában 90 ezer, ami azt jelenti, hogy nálunk alacsony ez a szám.

- Valószínűleg nem az ár, hanem a kapacitás a szűk keresztmetszet. Ha jól tudom, nyolc helyen végeznek szűrést. Nem hallottunk arról, hogy ezt a számot növelték volna. De erre lett volna lehetőség, előkészülni, vagy akár B verzióban megengedni, hogy nem akkreditált laborok is szűrhessenek komoly ellenőrzés mellett: mondjuk a negatív eseteket random ellenőrizni, a pozitívakat pedig az államiban újraszűrni minden esetben.

A szakértő szerint Szlovákiában a kormány a koronavírus kezdete óta maszkban jelent meg, ez Magyarországon viszont nem volt elmondható.

- A történetnek három komoly pillére van, az egyik a maszkviselés, amit a kormány tagjai nem propagáltak, sőt nevetség tárgyává tettek. Ezzel a lakosságot is arra biztatták, hogy ne, vagy nem megfelelően viseljék a maszkot zárt térben, amire nem is kellett nagy biztatás, mert a maszkviselés nem olyan kellemes. De nem is olyan kellemetlen, mint mondjuk ha lezárják a határokat a maszk nem viselése miatt. A másik, hogy jóval több helyre kellett volna kézfertőtlenítőket kitenni – nagy volt a fejlődés a nullához képest, de még mindig nem elég a számuk. A maszk és a kézhigiéné a távolságtartással kiegészülve alkot értelmes rendszert. A harmadik elem pedig a szűrés: egy-egy random szűréssel meg lehetett volna találni gócpontokat, azokat lokalizálni, és akkor azok nem terjesztették volna gráfszerűen a vírust. Nem tették meg. A kontaktkutatás hatásfoka közelít a nullához, azt sem megfelelően csinálják. Jó példa a szűrés fontosságára a Lauder-Javne iskola, ahol 200 tesztből 30 lett pozitív, 15 százalékos eredmény ez, ami azt mutatta, gócot találtak. Nem tudom, miért van így, de a szűrés és a maszk a kormány mumusa.

A szakértő szerint a maszkviselést sokkal szigorúbban kellett volna szabályozni, és a kormánynak magának sem kellett volna rossz példával elöl járnia. Mint fogalmaz, így a kormány magát tette hiteltelenné.

Kunetz szerint a határok besorolása sem megfelelően működött.

- Ha a norvégok sárga, a horvátok meg ukránok még mindig zöldek, az azért furcsa. De teljes határzár nincs Európában máshol. A határzár szerintem arról szólt, hogy a kormányzat gyáva volt olyan szigorításokban gondolkodni, amelyek az állampolgárokat érintette volna. És nem a karanténra gondolok, hanem a maszkviselés elmaradásának súlyos szankcionálására például. Ehhez gyáva volt. Orbán bejelentette, hogy szeptembertől senki se gondolkodjon utazásban, főleg délre, aztán lezárta a határokat. Ez egyszerűbb volt, kevesebb embert érint, kevesebb ember hőzöng, mintha a maszkviselésben szigorított volna. Nem is beszélve arról, hogy ennek a kormánynak a tömegbázisát azok jelentik, akik a maszkviselés ellen lázadoznak, nem azok, akik külföldre mennek dolgozni.

A szuperkupával kapcsolatban csak annyit mondott, hogy zárt kapuk mellett kellene megtartani, mert mint fogalmaz, mindenkinek van otthon televíziója, ahol nézni tudja.